Szent Márton út icon

Szalacskai Piros + Hármashatár-Dombóvár icon +
Tolnai Piros icon + "Dunán-innen Dunán-túl" icon

Sármellék-Zalalövő icon +
Őrvidéki Piros icon + Szent Imre Vándorút icon

Mátra-Murány Vándorút magyarországi szakasza icon

Zöld sáv az ország közepén + Táborfalva-Kecskeméticon

Marosháti Piros icon

Szajki-tavak - Szabó-hegy icon icon

Szajki-tavak - Hévíz Észak icon

Őrségi Zöld út icon

Ócsa-Csévharaszt icon

Nemti icon
icon

Útvonal: Karancs - Hatvan
Táv: 93,5 km
Szintkülönbség: +2150 / -2700 m
Jelzés: icon
Túramozgalom: nem

Tartalom

Bevezetés icon

A Mátra-Murány Vándorút egyike a szlovák–magyar határ menti turistaút-kapcsolatoknak. A vándorút létrehozásának érdekében módosították az útvonalat, mivel ennek a pirosnak korábban a Somoskői várnál volt a kezdő, ill. végpontja. Jelenleg a Karancson lévő háromszögelési pontnál ér az útvonal Szlovák területre. Korábban a déli oldalon bővült az útvonal, előtte csak Szurdokpüspökiig létezett.
Az útvonal áthalad a Karancson, Medvesen, a Mátra nyugati felén és a Mátraalján keresztül ér le Hatvanba. Mindeközben a Karancs-Medves TK és a Mátrai TK területeit érinti.

Három helyen van a bejárást akadályozó tényező, amikről alább lehet részletesebben olvasni. Emellett vannak régen kifestett szakaszok is.
A Cartográphiás Karancs, Medves, Heves-Borsodi-dombság-, ill. a Mátra turistatérképek fedik le az útvonalat. A Rózsaszentmártontól délre eső területek már nem látszódnak ezen térképekről, de arra a részre bőven elegendő egy gps track is. 

Térképek, gps track icon


Letölthető és A2-es méretben nyomtatható 1 : 100 000 -es méretarányú áttekintő térkép

Letölthető gps track
*.gpx

Turistalátványosságok és szabadidős lehetőségek icon

Karancs icon
A Karancs kistáj és egyben a Cserhát(vidék) középtáj legmagasabb pontja (727,3 m).
"A környék legmagasabb hegye a maga 728 méterével. Egy kb. 15-16 millió évvel ezelőtt üledékekbe benyomult magmatest alkotja a tömegét. Egyes részeken még látható az üledékes burok, máshol kibukkan a keményebb andezit. A megközelítőleg ÉK-DNy-i gerincirányú vonulat hossza kb. 10 km (Karancsaljától Csákányházáig /Cakanovce/), legnagyobb szélessége kb. 7 km (Karancsberénytől Somoskőújfaluig), kiterjedése kb. 45-50 nkm. A gerincen halad az országhatár. Tetején többször építettek a magyar és a szlovák oldalon is kilátót. Az itt látható fémszerkezetűt 1989-ben emelték (aminek elődje egy 1964-ben épített fatorony volt), amit 2001-ben az Ipolyerdő Zrt. felújított. Magassága 22 m, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Tiszta időben még a Magas-Tátrát is megcsodálhatjuk. A Karancs tömbje távolról nézve egy fekvő elefántot formáz. A DNy-i részén magasodó Kupán-hegyese a Kercseg-tetővel az ormánya, a szép kúp formájú Kápolna-hegy az Ivánka-heggyel a feje és a Karancs a háta. Nyomtatott formában először - 1912-ben - id. Noszky Jenő geológus nevezte „Palóc Olymposnak", mégpedig egy történelmi Magyarország tájait, különlegességeit bemutató könyvben." - olvasható a kilátó közelében lévő tábláról.


Régi vasúti alagút icon


Boszorkány-kő (Kis-Salgó) icon>icon ↔1,5 km; +/-120 m



Salgóvár icon>icon ↔↔1,4 km; +/-30 m



Pécskő-forrás icon ↔60 méter



Aranyosi-forrás és Eróziós löszfelszín icon (icon) ↔1,7 km
"Jelen helyszínen az üledékes rétegek határán igen kis mennyiségű víz szivárog a felszínre, de éppen a kis hozama miatt kútgyűrűvel foglalták, hogy mindig legyen benne megfelelő mennyiségű víz, amikor a közelben lévő Aranyosi-puszta lakói még intenzíven használták. A puszta elnéptelenedésével megszűnt a folyamatos karbantartás, agy a gyűrűk részben iszappal töltődtek fel, ami miatt zavaros a vize. Különlegessé teszi a forrást, hogy a repedéseken keresztül, nagyobb mélységből széndioxid áramliok fel, ami savanykás ízt kölcsönöz a víznek, amit a palócok csevicének hívnak A forrás feletti oldalt több méter vastag lösz borítja, amibe a lezúduló csapadékvíz könnyen, kisebb-nagyobb völgyeket mar, különleges szabdalt területet hozva létre. Így alakult ki a 10-15 méter, közel függőleges falú, sűrű völgyhálózat. A fal felső harmadában egy sötétebb színű, egykori talajzóna is megfigyelhető."



Riolittufa icon ↔↔3,2 km
"A jellegzetes fehér színéről könnyen felimsmerhető riolittufa a környéken több száz négyzetkilométeren található meg. Kb. 20 millió évvel ezelőtt, a hosszan elnyúló repedés felett, sorozatos robbanások következtében óriási mennyiségű vulkáni törmelék nyomúlt a magasba, sűrű kitörési felhő formájában. A tolóerő megszűntével a levegőben gomolygó anyag a földre zuhant és lavinaként zúdult végig a területen, létrehozva a több tíz méter vastagságú tufatelepet. Az általában laza szerkezetű anyagot különleges látványú eróziós árkok szabdalták fel."



Geológiai feltárás (Kazár) icon
"Az itt látható földtani feltárás kb. 10-12 fokkal délnek dőlő, kb. 18-19 éves rétegsor, ami a szénteleps összlet fedőjében található. A megbillenést tektonikai okokkal magyarázhatjuk. A feltárás különlegessége, hogy bizonyos rétegei a homoki cápához hasonló állatok tömeges fogmaradványait, valamint bizonyos rétegekben kagylók ezreinek lenyomatait tartalmazzák. Az is figyelemre érdemes, hogy rétegeket "kibontó" mély árkot (ún. mélyút) emberi tevékenység (tengelyen történő szállítás) és a környezeti tényezők (víz, szél, fagy stb.) együttese alakították ki."



Tájház és bányászati (Kazár) icon



Bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély és kastélykert [TT] icon



Palóc Tájház (Bátonyterenye-Kisterenye) icon



XIII. sz.-i műemlék templom (Bátonyterenye-Maconka) [ME]  ↔200 méter



Szent István-forrás (Maconkai-csevice)  ↔400 méter



Török lábnyom [i] icon



Ágasvár icon ↔900 méter; +/-90 m
(A kilátóhely egy kicsit a csúcs előtt van!)



Ágasvár turistaház [i] icon



Csörgő-lyuk [i] icon
↔180 méter


Vándor-forrás icon (icon)



Csőrgő-szurdok [i]
(A Vándor-forrás után, az út először balra kanyarodik, majd jobbra. Nagyjából ott kell lemenni egy kicsit a völgybe és akkor nagyjából az alábbi képet láthatjuk.)



Böske-forrás icon
↔180 méter


Vidróczki-barlang / Alsó-vízesés icon>icon ↔1,4 km; +/-55 m


Felső-vízesés / Lyukas-kő icon ↔↔200 méter



Gortva Jójárt-kilátó  ↔1,1 km; +/-50 m



Muzsla icon

A Nyugati-Mátra kistáj legmagasabb pontja (805,1 m).


Szent kereszt-kút; Remete-barlang és vízesés (Szurdokpüspöki)  ↔2,3 km
"Szentkereszt-kút: / A népi valásosság emlékét őrzi. A néphit szerint hajdan itt pihent meg Szűz Mária, s közben a forrás vizével oltotta szomját. Ettől a víz, gyógyító hatással bírt, amíg egy püspöki asszony gyermeke tisztátatlan pelenkáját ki nem öblítette a forrás vizében. E kút vize táplálja a Szentkereszt-ér nevű időszakos vízfolyást.
Remete barlang: / A Szentkereszt-kút fölötti hegyoldalban lévő mesterségesen kitágított üreg, melyben régebben laikus barát, szerzetes lakott. A 18. század negyvenes éveiben már remete-lakról szól az írás, melyben Szokoll Simon remete élt, aki ferences harmandrend tagja volt. A jámbor életű barát adományokból tartotta fenn magát."



Nagy-hársas icon



Széleskő icon>icon ↔2,9 km; -/+110 m



Érintett települések icon

helység megnevezése jogállás[1] megye[1] járás[1]  lakónépesség (fő) (2018)[1] legjelentősebb kisebbségek (nem kívánt válaszolni) (2011)[1]
Somoskőújfalu
község
Nógrád
Salgótarjáni
2081
cigány: 1,7% (9,6%)
Salgótarján
megyei jogú város
Nógrád
Salgótarjáni
34124
cigány: 5,4% (13,9%)
Kazár
község
Nógrád
Salgótarjáni
1753
cigány: 5,6% (12,8%)
Bátonyterenye-Kisterenye
városrész
Nógrád
Bátonyterenyei
n.a. (egész város: 11829)
n.a.
Bátonyterenye-Maconka
városrész
Nógrád
Bátonyterenyei
n.a.
n.a.
Bátonyterenye-Nagybátony (Ófalu)
városrész
Nógrád
Bátonyterenyei
n.a.
n.a.
Bátonyterenye-Szorospatak
városrész
Nógrád
Bátonyterenyei
37
n.a.
Pásztó-Mátrakeresztes
városrész
Nógrád
Pásztói
373
n.a.
Szurdokpüspöki
község
Nógrád
Pásztói
1828
cigány: 0,6% (6,1%)
Rózsaszentmárton
község
Heves
Hatvani
1920
német: 0,4% (17,5%)
Hatvan
város
Heves
Hatvani
20167
cigány: 2,0% (13,0%)

Földrajzi tájbeosztás icon


*A Mátra-Murány Vándorút magyarországi szakaszán, turisztikailag is igen jól le vannak határolva a tájak. A Cserhátvidék ill. Mátravidék földrajzi kistáj, a turisztikai nyelvben Cserhát és Mátra néven használatos.
**Az útvonal szempontjából, egyes esetekben teljesen felesleges a földrajzi kistáj lehatárolás. Turisztikai szempontból a Maconka és a Rózsaszentmárton közötti szakaszt tekinthetjük Mátrának (esetleg kivételt tehetünk Szurdokpüspökivel, ami a Zagyva-völgyben van), az azutáni szakaszt pedig Mátraaljának.

Akadályok, kényszer kerülők icon

Az útvonalon 3 részen volt problémás szakasz a bejárás során
  1. Bátonyterenye-Kisterenye előtt nedves területen halad a nyomvonal és egy szakaszon teljesen benőtte a nádas, nehéz az előrejutás
  2. Kisterenye és Maconka között nincs híd a Zagyván. Bár lehet a 2+ méteresek áttudják ugrani, a többségnek azonban nincs más választás, kerülnie kell. A kerülő útvonal is látható a térképen!
  3. A Hatvanból Nagygombos felé vezető országút után nincs út, a fűben kell gyalogolni és néhol magas a fű!

Útvonalleírás személyes gondolatokkal icon

Karancs-Somoskőújfalu (3 km; +10 / -350 m):
A Karancson az országhatárnál kezdődik a Mátra-Murány turistaútvonal magyarországi szakasza. A csúcstól kicsit távolabb, a baloldalon található a kilátó, nagyon jó a kilátás onnan, de Észak felé kicsit takarásban van a táj. A piros hamarosan indul lefelé, keményen. Hangulatos az ösvény néhol, de egy félóra alatt le lehet érni Somoskőújfaluba.

Somoskőújfalu-Salgótarján (12,8 km; +260 / -345 m):
A vasutat gyalogos felüljárón keresztezi az útvonal, aztán a 21-es út után halad is fölfelé medvesi oldalra. A 21-es után még házak közt haladhatunk, az utca végén egy régi játszótér van, ott kell balra menni. Egy dózerút kezdődött onnan, ami hamarosan jobbra tér, később átkell vágni egy kanyarját is. Aztán észrevesszük, hogy vmi alagút féleség következik, de aki annyira nem jártas a környéken, azt hihetné, hogy ez lehetetlen. De később jól látszik az alagút. Már előtte is gyanús lehetett volna, hogy az útvonal addig is egy régi vasút nyomvonalán haladt! A piros át is visz az alagúton. Egészen a somoskői országútig azon a nyomvonalon halad a piros. Nyilván nem volt benne nagy lejtőszög és be sem volt nőve, így jól lehet haladni rajta. Az út keresztezése után, fölfelé egy kis ösvényen kell menni, majd műútra csatlakozik a nyomvonal. Az vitt egy vmikor jobb időket megélt szálló féléhez, ott jobbra kell menni a rét felé. Előtte vannak padok, asztalok. Azután a Salgó oldalában vezet a piros. Miután Dél felé haladva már a Boszorkány-kő vonalát is elhagyjuk, balra ágazik ki a piros L jelzés, azon a Boszorkány-kőre és a Salgóvárhoz tehetünk kitérőt. Kötelező kitérő! A kitérési lehetőségtől Salgótarjánig tartó szakasznak elég nehéz lesz a visszaidézése, mivel útról-útra tér a nyomvonal és elég nehéz bármit is bármihez kötni, mert semmi érdekes nem történik az útvonalat illetően. Úgy érezhetjük, hogy sohasem akar elérkezni az a Salgótarján. Aztán megérkezünk a lakott területre. Egy utcán jutunk le a főútra, a kórházzal szemben. Egyértelműen jelezve van, hogy mikor melyik oldalon kell menni. A piros kivisz a vasútállomásra, a peronon keresztül megy át. Ott végződik a sárga, a másik átjárónál meg a kék, a Kohász kék.

Salgótarján-Kazár (9,8 km; +275 / -280 m):
Az állomástól megy vissza a nyomvonal a főútra, egyből keresztezi is. Az első utcán jobbra kell fordulni, abban az utcában haladnak fölfelé a Mátra-Murány Vándorok, aztán balra fordulnak, abban az utcában hosszasan haladnak fölfelé. Majd elmarad a lakott terület. Egy ideig olyan csúnya (akácos szerű) erdőben halad a piros, majd aztán nyaralók, kertek közt. Hamarosan balra van a kitérő a Pécskő-forráshoz. Olyan közel van, hogy felesleges kihagyni! Még egy ideig kell a kerítések közt haladni, majd fölérünk a Pécskő-nyeregbe. Ott van egy tábla, amiről a Kohász kék útvonalról lehet olvasni. Bár onnan rövid kitérő a Pécs-kő, de az egy másik túraútvonalhoz közelebb esik (sárga sáv), de természetesen nem tiltott a pirosról sem kitérni. A piroson tovább mendegélve, hamarosan lesz egy tábla, miszerint Kazár még 6,5 km! Elég sokáig dózerút van, aztán a sárga és a piros kereszt elágazás után, sima szekérúttá alacsonyodik a rang. Hangulatos lefelé menet következik aztán, látványos kis vízmosások közt. Elérjük a piros, piros kereszt elágazását, utóbbi jelzés szerint a Aranyosi-forráshoz, a mellette lévő Eróziós löszfelszínhez valamint az ezektől kicsit távolabb lévő Riolittufa felszínhez tehetünk kitérőt. Aztán ritkul az erdő és néha nagyon megkapó látványt nyújt a Mátra és a környező hegyek látványa. Az útvonal mélyútban folytatódik, aminek jobb oldalán van az az őslelőhelyes rétegsor - a geológiai feltárás, amiből még az útról is látszódnak dolgok. Van tábla is! Kazár részben erről híres! Aztán meg is érkezünk a házak közé (kút). A településen átvezető út közel van, ott jobbra kell menni.

Kazár - Bátonyterenye-Kisterenye (6,7 km; +20 / -70 m):
Azon az úton is hagyjuk el a falut, amin végig haladunk / haladtunk a falun át. Útközben a jobb oldalon lesz a tájház. Kazár után is az országút a piros útvonala, míg balra elkell hagyni és földek, parlagok, dombok közt haladhat a Mátra-Murány Vándor. Később egy szakaszon a kijárt út eltér jobbra, marad egy füves út, amin néhol elég nagy a fű. De lesz nemsokára rosszabb is, amikor vagy 2 méteres bambuszban vagy nádban kell sétálni. Útnak semmi jele nincs már. Aztán lesz jól járható út, majd egész közel láthatjuk a Hatvan-Salgótarján vasútvonalat és a házak is feltűntek. Be is érünk közéjük. Az utca elfordul jobbra, tovább a kastélykertet találhatjuk, ahová be is invitálja a turistákat a piros. Bár sajnos eléggé el van hanyagolva. Az útvonal tesz egy kis kerülőt, a tujákkal szegélyezett, hangulatos úton.

Bátonyterenye-Kisterenye - Bátonyterenye-Nagybátony (Ófalu) (7,7 km; +120 / -90 m):
Elhagyjuk a kertet, a kert után a baloldalon találjuk majd a Palóc Tájházat. Egy darabig a 23-as úton menetelhetünk, majd jobbra letér róla a nyomvonal, a mátrai hegyek felé. Elmarad a lakott rész, az útvonal keresztezi a Kál-Kápolna - Kisterenye vasútvonalat, amin már nincsen személyforgalom, utána egy híd hűlt helyét láthatjuk, ill. nem láthatjuk. Nincs más választás, kerülni kell. Balra érdemes elindulni és menni a Maconkára menő országútig, ahol van híd a Zagyván, majd a másik oldalon visszatérni a nyomvonalra. Onnantól van út Maconkára. Maconka egyik utcáján érhetjük el az - előbb már említett - országutat, amin egy darabig megyünk jobbra, majd balra térünk le róla (a balra térés előtt érdemes néhány métert még tovább menni a XIII. sz.-i műemlék templomhoz!). Az építmények után, egy jobbos kitérővel érhetünk a Maconkai-csevicéhez. Szépen meg van csinálva és a vízből is lehet érezni, hogy csevice. A piros még DK felé halad, majd D felé tér, az egy hosszú egyenes szakasz, szószerint a Mátra előtt. Kár, hogy elszáradt cserjék közt vezet, egy alig járható út, mígnem aztán egy kijárt útvonal tér rá a nyomvonalra. Végül pedig már járművekkel is kijárt az út, Felsőlengyendtől pedig műút van, ami bevisz a lakott területre ismét (Nagybátony-Ófalu). Ott elérjük a Mátrai utcát.

Bátonyterenye-Nagybátony (Ófalu) - Pásztó-Mátrakeresztes (10,8 km; +455 / -285 m):
A Mátrai utcán tényleg a Mátra irányába vesszük az irányt. A lakott terület után legnagyobb részt egy vízmosás szélén halad a piros, az nem néz ki rosszul! Néhol eléggé alá van mosva, néhol kicsit be van nőve az útvonal. Aztán vége lesz ennek a "vad" résznek, kezd kivilágosodni az erdő. Szorospatokból nem sokat láthat, aki a piroson halad, a lakott területre nem is visz be az útvonal. Két rom hotel mellett és a még működő erdei iskola mellett haladunk el. Utána már konkrétan az Ágasvári turistaházhoz kell fölmászni. A sűrű aljnövényzetű erdőket fölváltja a bükkös. Néhol igen meredeken lehet fölfelé jutni, keresztezünk egy műutat, majd továbbra is főleg bükkösben haladunk, miközben a Török lábnyomot vegyük majd észre, kicsit balra az úttól! Aztán elérjük a kéket. Onnantól már alig van szintemelkedés az Ágasvári turistaházig, de még előtte érdemes fölmászni a kék háromszög jelzés szerint az Ágasvár csúcsára is, ha már följutottunk majd 700 méterre, akkor érjük el a csúcsot, ahonnan egyébként kilátás is van! A turistaházat megkell kerülni, így a piros konkrétan elhalad a ház előtt. Onnantól Mátrakeresztesig végig lejt az út. Kezdetben elég meredek, de aztán szelídül, végig a Csörgő-patak völgyében. Kitérőt tehetünk a Csörgő-lyukhoz és lenézhetünk a Csörgő-szurdokhoz is. Lejjebb a piros letér arról a jól járható útról és jobb oldalon az oldalban egy kis ösvényen halad, erről a szakaszról tehetünk kitérőt a Böske-forráshoz. A kitérési helytől pedig csak néhány száz méter Mátrakeresztesen a Pásztóról vezető összekötő út, de nagyrészt már műút van odáig is. Keresztezzük az országutat.

Pásztó-Mátrakeresztes - Szurdokpüspöki (13,5 km; +490 / -735 m):
Az országút keresztezése után - még a Muzsla előtti mászás előtt - tehetünk egy kitérőt, amin négy látványosság is emeli az élmény szintet: Vidróczki-barlang, Alsó- és Felső-vízesés és a Lyukas-kő. Visszatérve a pirosra, egy ideig egy vezeték pásztája alatt haladunk, majd jobbra irányt változtatva szembe kerülünk a hegyekkel, tehát jó kis mászás következik, ez a Muzsláig a legnehezebb szakasz. Miután a piros kereszt jobbról csatlakozik, tudhatjuk, hogy a nehezén már túl jutottunk és már 600 méter körüli magasságban járunk, tehát azért kell mászni még, de a hátratekintve kárpótolhat a kilátás. A Nyikom-nyereghez pillanatok alatt ellehet érni, ahonnan a Nyikom-bércen álló Gortva Jójárt-kilátó érhető el. Jelenleg (2019. szeptember) ingyenesen látogatható az épület, ahol asztalok és ágyak is vannak, így nem kis túlzással még éjszakázásra is alkalmas. A Nyikom-nyeregtől hangulatos gerinc ösvényen halad a piros a köveket kerülgetve. A Muzsla-nyeregből még egy utolsó kis kaptató várja a turistát a Muzsla csúcsáig. A csúcson van egy MTSZ-tábla, ami szerint onnan 1 óra 55 perc Szurdokpüspöki. Lefelé is hangulatos kis gerinc ösvény van és talán nem túlzás, hogy Magyarország egyik legszebb gerincútja. A legjobb kilátás a Horka-tető környékéről van, ott a legnyíltabb a terület. Természetesen a gerinc vége a legmeredekebb, talán másokban is felmerülhet, hogy Szurdokpüspöki házai ott vannak, ahol vannak, de hogy jut majd oda, mert a völgy alja még igen csak alattunk van ott. De lekell menni oda, meredek, de nem olyan hosszú. Az út nem lent a völgyben halad Szurdokpüspökibe, hanem kicsit följebb, tehát keresztezzük a völgyet és kicsit följebb megyünk. Utána már könnyen járható utakon megy a piros, megjelennek a házak, majd balra mélyútban folytatódik útvonalunk, ami levisz abba a völgybe, ahol a pincék vannak. Igen rövidke szakasz az, a pincéket felváltják a lakóházak. Az utca, amin találjuk magunkat, levisz a Szurdokpüspökit átszelő országútra. A vasútállomás felé vezető út jobbra lesz. Balra tehetünk kitérőt a helyi szentkúthoz, amit fokoz még a Remete-barlang (barlanglakás) és egy időszakos vízesés is.

Szurdokpüspöki-Rózsaszentmárton (11,2 km; +415 / -380 m):
Az országúton hagyjuk el a települést. Az országútról való letérés után egy kicsit lefelé kell menni, majd aztán végig csak fölfelé. Van egy kis ösvény szakasz, de aztán végig jó szekérúton lehetet menni, elég meredeken. Van egy szerpentin is, akkor már eléggé fönn járunk, majd meglátjuk a Nagy-hársas tetején lévő geotornyot. Lefelé lankásabb az út mint fölfelé, de így hosszabb is! Nagyjából azon a környéken, ahol az erdőt cserjés váltja, van a piros kereszt keresztezése. A menetirányunk szerinti jobb oldali ágán ereszkedhetünk le a Széleskőhöz, ahol egy bányató van. Amellett, hogy a föntről elég szép a rálátás a tóra, még fürdésre is alkalmas! A piros szerint az előbb említett cserjésben érjük el a Tarcódi pincéket. Az útvonal ott tesz egy kerülőt, így részletesebb betekintést ad a pincékről. A kerülő után jutunk ki a Rózsaszentmártont a pincékkel összekötő műútra, amin be is megy a piros a településre. Ott először a Apc felé gyalogolunk az országúton a következő elágazásig.

Rózsaszentmárton-Hatvan (17,6 km; +105 / -165 m):
Petőfibánya felé megyünk az elágazásból és azon az úton szeli át az útvonal Rózsaszentmártont. A falu végénél a baloldalon egy kotró gép hívja föl a figyelmet a falu bányász múltjára. Maradunk az országúton, amin fölmehetünk egészen a domb tetejére, majd ott térünk le róla, balra. Lényegében végig a dombon kell menni, szinte egyenesen. Számíthatunk arra, hogy unalmas lesz. Először földek közt haladunk, majd egy erdősávban, néhol lehetnek enyhén benőtt szakaszok és sár. Balról csatlakozik a Mária út, majd jobbra tér le. A Rózsaszentmárton- Petőfibánya műút után pirosakat csak Mária út környékén lehet újra látni. Később baloldalt egy kerítés kezdődik, a másik oldalon van a kapu, ahová vezet egy műút, de még nem megyünk le az országútra. Utána az útvonal legalább egy picit változatosabb lesz, megy át a szőlőkben egy lakott részre. A piros átmegy a házak közt, majd közel ér az M3-as autópályához, előtte elfordul jobbra. Utána keresztezzük az előbb már említett országutat. Azután viszont nem nagyon van út, a benőtt parlagon kell átmenni, a Zagyva gátig. Végig a gáton megy az útvonal. Először az autópálya alatt megy át, aztán a vasúti sínek alatt, majd eléri a 3-as utat, ami elvileg az útvonal vége. Itt se jelzés, se tábla!

Bejárás: 2018. augusztus-szeptember
2019. április, június
A következő kitérő(k) bejárása, 2019. szeptember-októberben:
Aranyosi-forrás és Eróziós löszfelszín; Riolittufa; Geológiai feltárás (Kazár); Kazár, Tájház / Bányászház; Palóc Tájház (Bátonyterenye-Kisterenye); XIII. sz.-i műemlék templom (Bátonyterenye-Maconka); Török lábnyom; Ágasvár; Gortva Jójárt-kilátó; Szent kereszt-kút / Remete-barlang / vízesés (Szurdokpüspöki); Széleskő
2019. december