Szent Márton út icon

Szalacskai Piros + Hármashatár-Dombóvár icon +
Tolnai Piros icon + "Dunán-innen Dunán-túl" icon

Sármellék-Zalalövő icon +
Őrvidéki Piros icon + Szent Imre Vándorút icon

Mátra-Murány Vándorút magyarországi szakasza icon

Zöld sáv az ország közepén + Táborfalva-Kecskeméticon

Marosháti Piros icon

Szajki-tavak - Szabó-hegy icon icon

Szajki-tavak - Hévíz Észak icon

Őrségi Zöld út icon

Ócsa-Csévharaszt icon

Nemti icon
icon 

Útvonal: Nagyberki - Dombóvár
Táv: 31,0 km
Szintkülönbség: +335 / -345 m
Jelzés: icon
Túramozgalom: nem

Tartalom

Bevezetés icon

Az útvonal Nagyberki vasúti megállóhelyről indul és icon-val jelzett. A Tolna-, Baranya- és Somogy megyék hármas határáig egyes források Szalacskai Pirosként, ill. Szalacskai Piros sávként emlegetik [1][2]. Az elnevezés abból eredhet, hogy a Kapos völgye felett lévő szőlőkkel ültetett dombot - ahol az útvonal kezdetben kanyarog - Szalacskának nevezik. Ez a terület a Balatonboglári borvidék kaposvári körzete [3]. A icon nem ér véget a Hármashatárnál, hanem Jágónakon át tovább folytatódik egészen a Sásdot Dombóvárral összekötő 611-es főútig. Itt érthetetlen módon, az alacsonyabb rangsorú piros négyzet-be csatlakozik. Ettől a ponttól kezdve az útvonalat ez a piros négyzet köti össze Dombóvár vasútállomásig, ahonnan a Tolnai Piros indul. Ha már valami ok miatt, a piros négyzet-nek mindenféleképpen el kell érnie a vasútállomást, akkor a két jelzés fonódhatna és nem szakadna meg erre a 2 és fél kilométerre (a fonódás 2019-ben (?) létrejött!) a icon, ami ezt kivéve, Nagyberki és a Líviai-halastavak (Adony) között folytonos és összesen 246,7 km!

A pontos nyomvonal egy kivételtől eltekíntve végig járható. A jelzések nem rosszak, de valamilyen nyomkövető itt sem árt, mert ahol nincsenek fák és megfelelő felületek, ott jelzések sincsenek. Az útvonal végig szerepel a Cartographia, Zselic turistatérképén.

Térképek, gps track icon


Letölthető és A4-es méretben nyomtatható 1 : 80 000 -es méretarányú áttekintő térkép

Letölthető gps track
*.gpx

Turistalátványosságok és szabadidős lehetőségek icon

Szent János-kápolna icon
A kápolnával szemben kezdődő út vezet le a Pálinkafőző-forráshoz, de eléggé elhanyagolt volt és benőtt, nem emelte az élményszintet.


Vigadó-hegy icon
A kilátónál egy táblán a következő szöveg olvasható:
"Honunk fia, lánya, és te is becsült idegen, kit erre hozott jó sorsod útja, - mielőtt megkóstolnád öreg szőlőhegyünk gondot feledtető zamatos borát, - menj föl e kilátóra! Innen szeretett szűkebb hazánknak, e kedves Somogy-Kapos-Tolna tájnak, - a mi drága falunkkal együtt, - annak egy szép darabját láthatod. Mosdós, Vigadó-hegy, 1991. Építők"


Szalacskai halomsírok icon
A pihenőnél egy tábláról informálódhatunk, láthatunk rajta egy ajánlott - néhány száz méteres - körséta ajánlatot a sírok között, de közvetlenül a pihenő mellett az erdőben is láthatunk már belőlük.


Hármashatár icon
További utunk során, majd a Nyerges-tó partján álló táblán olvashatjuk e szöveget:
"Déli irányban innen indul a pirossal jelzett turistaút, amely szép természeti környezetben vezet mintegy 7 kilométeren keresztül a Jágónak határában 1998-ban állított kopjafáig. Ez a szép, faragott oszlop Tóth László kaposszekcsöi iskolaigazgató alkotása, s a dél-dunántúli régió három megyéjének - Tolna, Somogy, Baranya - közös határán ezen megyék összefogását, és lakóinak barátságát jelképezi."
A szöveg erre a helyre vonatkozik.


Mária-forrás icon


Dombóvári Nyerges-erdő és horgásztó [TT] icon
A Hármas-határnál már említett tábla, ide vonatkozó szövege:
"A Nyerges a dombóváriak kedvelt kirándulóhelye. Miután a területet az 1970-es évek elején közigazgatásilag Dombóvárhoz csatolták, a város vezetésének egyik törekvése volt, hogy kulturált pihenőhelyet, parkerdőt alakítson ki az egyre jobban újjáéledő' Szőlőhegy szomszédságában. A két mesterséges tó ma már a horgászoknak is kikapcsolódást, szerencse esetén pedig még halat is ad."

Szent Anna-kápolna és -forrás [ME] icon
"A forrás és a felette álló kis kápolna régi búcsújáró hely. A legenda szerint egy csősz látta e helyütt Szent Annát lányával, Szűz Máriával, amint mosdatta a vízben. A XIX. század elején épült kis kápolna, ami hamarosan szűkösnek bizonyult, ezért 1870-ben helyén egy nagyobbat építettek. Ez időben a Dombóvári Plébániához tartozott, 1912-ben bővítték, ekkor épült a kápolna tornya is és ekkor helyezték a toronyba a harangot. A kis domb tövében folyik az Anna-forrás, szépen kiépített, ápolt környezetben. A vízének gyógyító hatást tulajdonítanak, ezért sokan jönnek a forráshoz."

Gólyavár [TT] [ME]  ↔200 méter
"Dombó vára / Az árterületből kiemelkedő dombon 1520-ban építette fel a várat a Dombó-család. A Dombó-család férfiágának kihalása után Werbőczi István, majd Török Bálint tulajdonába került. E vár falai között élt és dolgozott 1542-ben Tinódi Lantos Sebestyén, korának híres krónikása. A Törökök 1543-1686 között birtokolták. Egy 1692-ből származó leírás szerint a vár szabályos négyszög alaprajzú volt. Nyugati oldalának közepén nagyméretű lakótorony emelkedett, a vár belsejében pedig - egymással szemben, az északi és déli oldalán - alápincézett, emeletes lakóépületek álltak. A várat vizesárok vette körül, amelyen át egy fahíd vezetett a kapuhoz. A kapu előtt elterülő és Rácok által lakott kis települást sánc övezte, amelynek tetején palánk volt. Napjainkban az északi külső fal egyes szakaszai, valamint az északkeleti sarok látható, emeletnyi magasságban."

Dombóvár, Béke park [TT] (balról jobbra: Kossuth-emlékmű [ME], Kossuth-szoborcsoport, emléktorony) icon

Érintett települések icon

helység megnevezése jogállás[4] megye[4] járás[4]  lakónépesség (fő) (2018)[4] legjelentősebb kisebbségek (nem kívánt válaszolni) (2011)[4]
Nagyberki község Somogy Kaposvári 1450 cigány: 7,2% (14,0%)
Mosdós község Somogy Kaposvári 911 cigány: 6,4% (7,9%)
Jágónak község Tolna Dombóvári 240 német: 3,8%; cigány: 1,3% (14,3%)
Dombóvár-Szőlőhegy városrész Tolna Dombóvári 640 n.a.
Dombóvár város Tolna Dombóvári 17995 német: 2,9%; cigány: 1,9% (12,1%)

Földrajzi tájbeosztás icon

[5]

Akadályok, kényszer kerülők icon

Az útvonalon egy helyen volt járhatatlan szakasz, ami azonban könnyen elkerülhető, ha követjük az ("új") utat. A benövés környékén van egy lekerítés is, ennek köze lehet az új út "kialakuláshoz" és a régi út benövéséhez. Részletekért lásd a térképet!

Útvonalleírás személyes gondolatokkal icon

Nagyberki-Jágónak (21,0 km):
Az egész táv kényelmesen teljesítő egy nap alatt, akár még októberben is. Én is így indultam el, bár talán emiatt az októberi időpont miatt, néhány kitérési lehetőség kimaradhatott. De csak némi apróság, amiket egyébként az ugyancsak a környéken kanyargó zöld közelebbről is érint! A vasúti megállótól az útvonal átvezetett Mosdósra, műúton. Onnan indult a dombok irányába. A műutat később murvás váltotta, akkor kezdett emelkedni. Elértem a Szent János-kápolnát. Még előtte csatlakozott jobbról a zöld. A kápolnánál kellett kitérni a Pálinkafőző-forráshoz, én ki is kitértem. Nem volt jelzett az út, a vége kicsit be volt nőve. A forrás is teljesen el volt hanyagolva, volt pad, asztal is, de leülni már nem lehetett, az is be volt nőve. Mentem vissza a piros, zöldre, a kápolna után csak egy kicsit kellett menni a kilátóig (Vigadó-hegy). Négy villanyoszlop volt tulajdonképpen, érdekesen volt kialakítva, de ötletes. Fölmentem, volt kilátás is azért. Utána kellett kerülni egyet, lementem szinte arra a szintre, amennyiről indultam. Egy széles völgyben vezetett az út nagyjából Dél felé, ami nem volt egy szép rész. Beértem az erdőbe, a zöld hamarosan levált. Hamarosan volt egy elkerített rész, de belehetett menni, viszont ahol kimentem az már nem a nyomvonal volt. A bekerítés miatt az eredeti nyomvonal járhatatlan! Később egy helyen teljesen bevolt omolva a terület, egy vízmosás indult onnan, a néhai út kivehető volt, az omlás mellett simán el lehet menni. A Szalacskai halomsírok melletti dózerútig a zölddel fonódva érkeztem, az utolsó szakasz eléggé "mélyülő" volt. Tovább jobbra kellett menni a dózerúton, de balra volt egy pihenő és egy tábla, az ottani halomsírokról szól. Van egy kb. 800 méteres körséta ajánlat, de a pihenő mellett is lehet már látni sírhantokat. (Egy erdész jött terepjáróval, kérdezte, hogy segíthet-e vmiben. Mondtam, hogy a piroson megyek. Azt mondta, hogy ne nagyon térjek le az útról, mert omlik minden, agyagos a terület, rozsdabarna erdőtalajjal.) Egy ideig azon a dózerúton kellett menni, majd jobbra kellett letérni. A letérés utáni volt az egyik legélvezetesebb szakasz, szép volt az erdő. Elég hosszú szakasz volt az, egyenesen. Majd amikor kiértem az erdőből, akkor csatlakozott a piros háromszög. A jelzések egyébként végig jók voltak. A Hármashatárnál egy hasonló oszlopokból tákolt kilátó volt, mint a Vigadó-hegyen, de itt fa oszlopok voltak és a kilátó is rozogább volt. Fölmentem és az egész billegett alattam. A kilátás sem volt nagy szám. Ott a kilátó és a kopjafa mellett egy pad is van. Szántások és kultúrültetvények közt vezetett az út Jágónakra. A főutcán volt a községháza, a kút is működött!

Jágónak - Dombóvár (9,9 km):
A falu végén volt a körforgalom. Megjegyzem egyébként, néhány autó mehet ott el naponta! Néhány száz méteres országút gyaloglás után ismét beértem az erdőbe, egy szép tölgyesbe. Az volt a Nyerges-erdő (balra lesz majd a Mária-forrás is). Lejtett az út a tóig. A és a környezete is jól nézett ki. Aznap volt az, hogy akármerre fényképeztem, mindig szembe sütött a nap. A tó után rácsatlakoztam egy utcára, onnan már végig műút volt - útközben balra található a Szent Anna-kápolna a forrással - ami a 611-es előtt már elég forgalmas. A 611-es mellett volt kerékpárút, ahonnan balra kell rövid kitérőt tenni a Gólyvárhoz. A vasutat már utcán, a 611-es elhagyása után keresztezzük (ezt már Dombóváron). Elmentem a Dombóvár alsó vasútállomás mellett, ahol nem volt kint semmi menetrend. Majd a Béke-parkon invitált át az útvonal, az állomás onnan nem volt már messze.

Bejárás: 2017. október
2019. március, július
A következő kitérő(k) bejárása, 2019. szeptemberben:
Szent Anna-kápolna és -forrás; Gólyavár; Dombóvár, Béke park
2019. december