Szent Márton út icon

Szalacskai Piros + Hármashatár-Dombóvár icon +
Tolnai Piros icon + "Dunán-innen Dunán-túl" icon

Sármellék-Zalalövő icon +
Őrvidéki Piros icon + Szent Imre Vándorút icon

Mátra-Murány Vándorút magyarországi szakasza icon

Zöld sáv az ország közepén + Táborfalva-Kecskeméticon

Marosháti Piros icon

Szajki-tavak - Szabó-hegy icon icon

Szajki-tavak - Hévíz Észak icon

Őrségi Zöld út icon

Ócsa-Csévharaszt icon

Nemti icon
icon

Útvonal: Sármellék-Zalalövő
Táv: 118,7 km
Szintkülönbség: +1850 / -1770 m
Jelzés: icon
Túramozgalom: nem

Tartalom

Bevezetés icon

Az útvonalnak hosszú távja ellenére sincsen semmilyen elnevezése. Lehetne például egyszerűen Zalai Piros vagy Kis-Balatontól a Göcsejbe. Talán valami találó névvel jobban felhívhatnák rá a figyelmet. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármilyen elnevezéstől lesz majd értékes, azzal együtt, hogy főbb magyarországi attrakciókat nem érint. Ellenben az útvonal egy cseppet sem unalmas, sőt igen változatos. Ha az erdőket nézzük, szinte a Magyarországon fellelhető összes fafajjal találkozhatunk az égertől kezdve a bükkig. Vannak meredek kaptatók, gyönyörű kilátóhelyek, meseszép völgyben elterülő tavacskák és egy vár is! Emellett azért csak áthalad egyik megyeszékhelyünkön is. Ha valaki szereti a szőlőhegyek és pincék hangulatát, akkor nyugodtan kelljen útra, hiszen Szentpéterúrtól kezdve, szinte minden 5 km-re jut egy "öreg szőlőhegy". Az útvonal, kezdete után hamarosan a Kis-Balaton medencéjébe süllyed, majd nagyjából dél-északi irányban átszeli a Zalaapáti-hátat, majd nyugat felé fordul, ekkor merőlegesen metszi a völgyeket, tehát az igazi kaptatók is innen kezdődnek. Eközben keresztezi az Egerszeg-Letenyei-dombságot is, majd a Zalaegerszeg utáni szakaszon, már a Göcsejben kanyarog. Országos jelentőségű védett természeti terület, csupán a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, még az útvonal legelején, a Kis-Balaton környékén. Zalalövőn a Piros nem ér véget, Őrvidéki piros néven folytatódik tovább, annak folytatása pedig az ugyancsak icon jelzéssel ellátott Szent Imre Vándorút. Az útvonal összesen 223,5 km.

Az útvonal összességében végig rosszul jelzett, gps nyomvonal nélkül szinte járhatatlan. Főleg úgy, hogy az útvonal jelentős részéhez nincs is turistatérkép. Nagyjából Dióskálig, a Dél-Zala, majd Zalaegerszegtől az Őrség, Göcsej, Kemeneshát Cartographiás turistatérképek fedik az útvonalat (az egyes kiadások lefedettsége eltérhet!). 1995-ben az MTSZ kiadásában jelent meg a Zalai-dombság (kelet) turistatérkép.
Az útvonalon szinte nincsen olyan szakasz, ami járhatatlan vagy benőtt lenne. Ez persze nem azért van így, mert a nagyszámú turisták kitapossák az útvonalat, hanem egyszerűen csak azért, mert nagy százalékban halad a szőlőtulajdonosok által használt szőlőhegyi utakon és néha országutakon is! Edzett terepbringásoknak is ajánlható az útvonal! Dióskál után van egy rövid szakasz, ahol az egyik utat elkezdte visszavenni a természet, de ettől még végigjárható (volt). Viszont az problémásabb, hogy a Zalalövőt elkerülő új 86-os szakasz megépítése óta, egyszerűen nem módosították a nyomvonalat.

Térképek, gps track icon


Letölthető és A2-es méretben nyomtatható 1 : 80 000 -es méretarányú áttekintő térkép

Letölthető gps track
*.gpx

Turistalátványosságok és szabadidős lehetőségek icon

Sármellék volt vasútállomás icon (kicsit azért le kell térni balra!)
A Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vonalszakaszon 1974-ben szűnt meg a forgalom [1]
Az állomás épület falán a következő olvasható:
"A sármelléki vasútállomásra érkezett meg Tutajos az 1967-ben forgatott Tüskevár c. filmben"


Recéskúti Bazilika [ME] ↔900 méter
A rom előtt egy tábláról, ez olvasható:
"MŰEMLÉK
EZEN A TERÜLETEN A 840 KÖRÜL KIALAKÍTOTT FRANK-SZLÁV KÖZPONT FŐNÖKE PRIBINA ÉPÍTETT TEMPLOMOT. A TÖBBSZÖR ÁTÉPÍTETT BAZILIKÁT A
XVI. SZÁZADIG  HASZNÁLTÁK."

Kis-Balaton Ház, Zalavár Történelmi Emlékpark, Cirill és Metód-emlékoszlop icon


Remetekerti kápolna ↔600 méter


Mária-forrás ↔↔400


Szent Vendel kápolna icon
A kápolna előtt olvasható szöveg:
"A Szent Vendel kápolna 1776-ban épült a Bezerédi család által adományozott földterületen. A monda szerint akkoriban sok állat hullott el, ezért megfogadták, hogy kápolnát emelnek Szent Vendel tiszteletére, ha megszabadulnak
az állatpestistől.
A betegségek megszűntek,
a kápolnát felépítették.
2006-ban a 130. évfordulón kezdődött a felújítás.
Legyen ez a kápolna őseink emlékműve!"



Dötki-patak tározója icon


Kemendi vár [TT] icon ↔1 km
"2017
Őrizzük emlékét méltósággal a történelem eme szegletének...
Múltunk tiszteletére állította Kemendollár község lakossága, és a Pókaszepetki Egyházközösség" - olvasható a helyszínen.


Szent Kristóf kápolna [ME] ↔700 méter
"Isten dicsőségére újítatta ifj. Senkó Károlyné és fia László hősi halált halt férjnek és apának Senkó Károly és Pál emlékére
1935." - olvasható a templom mellett.


Henye-hegyi kápolna ↔300 méter
"A Henye-hegyi kápolna a Pethőhenyét Zalaegerszeggel összekötő dombhát, a Kápolna-hegy legmagasabb pontján, 288 méteren áll. Gyönyörű panoráma nyílik innét a megyeszékhelyre és a zalai dombokra.
„Ahol a csend hangjai is hallhatók" - tartják az imaházról, mely Szent István királyról kapta a nevét. Építése, eredete a múlt homályába vész, annyit tudunk, hogy a falut 1234-ben említették először, 1576-ban a törökök felégették, de később újra benépesült.
A kápolnában bő másfél évszázada búcsúi szentmisét tartanak minden év augusztus 20-án."


Vári-kút icon
"Építtette Csács és Henye község 1935."


Zalaegerszeg néhány látnivalója, közel az útvonalhoz:
  • Bíró Márton úti platánsor [TE] icon 
  • Hevesi Sándor Színház és a Földönjáró toronyóra (kitérő)
  • Göcseji tulipán-szökőkút (további kitérő az előbbi után)
  • Dózsa-liget [TT] (az útvonaltól balra esik)
  • Zrínyi úti platánok [TE] (kicsit jobbra esik az útvonaltól, de lehet látni az útvonalról)

Jánkahegyi-kilátó icon


Aranyoslapi-forrás [TT] icon ↔2,6 km
"Az egyik legrégebbi göcseji pihenőhely és forrás, hiszen egészen az őskorba vezetenek vissza azok a maradványok, amelyek régészeti ásatások során feltásársra kerültek. A vízfolyást Aranyoskút néven egy 1381-es oklevél említi. 1972-ben merült fel, hogy hivatalosan is védett természeti értékké nyilvánítják a területet. Ennek megfelelően az Aranyoslapi forrás lett Zalaegerszeg legelső hyeli jelentőségű természetvédelmi területe 1974-ben." - olvasható a forrásnál lévő tábláról.


Azáleás-völgy [TT] ↔1,2 km
A völgy meglátogatását - mint a Jeli Arborétum esetében - érdemes a rododendron virágzás idejére, májusra időzíteni!


Bazitai TV-torony icon ↔200 méter


Kandikó icon ↔200 méter  
jelzést csak a geotorony ajtaján láthatunk!
A Göcsej legmagasabb pontja (303,6 m). A torony zárva volt!


Szentmihályfai-kápolna [ME] ↔3,4 km

Zalalövői tájház icon

Érintett települések icon

helység megnevezése jogállás[2] megye[2] járás[2]  lakónépesség (fő) (2018)[2] legjelentősebb kisebbségek (nem kívánt válaszolni) (2011)[2]
Sármellék község Zala Keszthelyi 1852 cigány: 3,3% (12,9%)
Zalavár
község Zala Keszthelyi 811 cigány: 3,0% (6,9%)
Egeraracsa község Zala Keszthelyi 295 cigány: 3,7% (4,4%)
Dióskál község Zala Keszthelyi 447 cigány: 6,6%; német: 3,4% (14,2%)
Zalaszentmárton község Zala Keszthelyi 52 cigány: 5,2% (3,4%)
Gétye Község Zala Keszthelyi 100 német: 5,2% (11,3%)
Szentpéterúr község Zala Zalaegerszegi 959 cigány: 16,3% (33,2%)
Tilaj-Tilajújhegy községrész Zala Zalaegerszegi
77 n.a.
Bezeréd - Szabad Nép-telep községrész Zala Zalaegerszegi 1 n.a.
Gyűrűs község Zala Zalaegerszegi 87 német: 13,8% (0,0%)
Nemesapáti község Zala Zalaegerszegi 481 cigány: 11,2% (2,2%)
Zalaegerszeg-Csácsbozsok városrész Zala Zalaegerszegi 2730 n.a.
Zalaegerszeg város Zala Zalaegerszegi 57780 cigány: 1,4% (13,7%)
Babosdöbréte község Zala Zalaegerszegi 481 cigány: 0,4% (10,2%)
Böde község Zala Zalaegerszegi 263 cigány: 2,3% (1,3%)
Salomvár község Zala Zalaegerszegi 590 cigány: 1,8% (6,1%)
Keménfa község Zala Zalaegerszegi 82 cigány: 19,8% (5,5%)
Zalalövő város Zala Zalaegerszegi 2879 cigány: 1,8% (9,6%)

Földrajzi tájbeosztás icon


[3]

Akadályok, kényszer kerülők icon

Az útvonalon egy területen van két helyen problémásabb szakasz.
  1. A 86-os út Zalalövőt elkerülő új szakaszának átadása óta nem módosult a nyomvonal.
  2. A másik akadály a 86-os út után egy kis terület beszántása miatt van.
Mindkét probléma elkerülhető, a letölthető track-en és a többi térképen is, ez a kerülő útvonal szerepel, erre lenne logikus kijelölni az útvonalat is, szabályosan közlekedve nem is nagyon lehetne másfelé menni!

Az alábbi Google Earth képek, a 2013-as állapotot mutatják. A jobb oldali képen a piros útvonalával.


Az alábbiak pedig 2018-asok, a jobb oldali képen az ajánlott (logikus új) útvonallal

Útvonalleírás személyes gondolatokkal icon

Sármellék-Zalavár (7,4 km; +10 / -10 m):
Sármelléken az útvonal kezdetet kicsit kérdéses. Ha a központ felöl megyünk a vége (eleje) felé, akkor a vasúti átjáróban egy kopott nyíl a vasúti sínek felé mutat és még ott is van egy jelzés, egy oszlopon! Érthetetlen! Bár a vasúti átjárós indításnak sincs sokkal több értelme, főleg, hogy az átjárótól 10-20 méterre van egy buszmegálló is. A legtöbb értelme a vasútállomás nevű buszmegállóból való indításnak lenne, ha már maga a vasútállomás és a vasútvonal is a múlté. Igaz a vasútállomás épülete meg van még és a sínek is. Ha jól tudom iparvágányként funkcionál még. Meglepett, de öröm volt olvasni az emléktáblát, ami a "Tüskevár" c. filmre hivatkozik. Legalább ebből a filmből ismert lehet a település neve vagy a repülőteréről, ami mellett elég sokáig halad az útvonal a település után, csak nem sokat láthatunk belőle, ugyanis egy erdősáv takarja. Zalavár előtt van egy rész, ahol kicsit balra menve, láthatunk belőle valamit. Jobb oldalon egyébként szépen látszik végig a Zalaapáti-hát, amit aztán majd több 10 kilométeren át szelhetünk. Korábban Zalavárból indult egy zöld jelzés és a mai piros útvonalán ment. A 2006-os turistatérképen még így szerepel, akkor erre még nem létezett piros.

Zalavár-Egeraracsa (8,5 km; +150 / -130 m):
Zalavártól az országúton haladva egy lejtővel búcsúzunk. Megyünk a mocsaras vidék között a Kis-Balaton-medencében. A Recéskúti Bazilikát nem érdemes kihagyni! Azon az országúton megyünk el a Kis-Balaton Ház, Zalavár Történelmi Emlékpark, Cirill és Metód-emlékoszlop együttese mellett és maga a Kis-Balaton egyik tározója között. Majd a Zalakaros-Zalaszentgrót közti úton kell megtenni néhány száz métert, hogy aztán elkezdhessük ismerkedni a Zalaapáti-háttal. Én úgy éreztem, hogy tulajdonképpen onnan kezdődött az igazi túra, az előbbiek csupán olyan bevezetések voltak. Nagyjából nem tévedtem. Igaz Sármelléken láttam néhány kopott jelzést, de azután szinte semmit, ott az erdőben tűntek föl az első használható jelzések! És hamarosan megtörtént egy említésre méltó dolog: egy helyen erdővágáson van vezetve a nyomvonal, de egy olyan részen, ahol keresztezni kell egy mély vízmosást keresztben! Járható, de érdekes! Az első kaptató nagyjából 230 méter magasságig tart. Fönt szántóföld van, balra tekintve ráláthatunk a Kis-Balatonra. Távolabb az erdőszélen van egy magasles, ahonnan mégjobb a kilátás. Onnan még a Badacsony is látszik, előterében a Balatonnal! A lefelé ereszkedés talán rövidebb, mint a fölfelé mászás. A végén van egy víztározó. Nekem nem is tetszett igazán, hanem az utána következő kis ösvényke, amikor a baloldalon a part van, jobb oldalon pedig mocsár. Számomra hangulatos volt. Jobbra kanyarodva érünk be Egeraracsára. Enyhén fölfelé haladva érjük el az országutat.

Egeraracsa-Zalaszentmárton (5,7 km; +80 / -85 m):
Az országútra balra fordulva hagyjuk el a falut, majd Dióskálra érve, hamarosan jobbra el is hagyjuk a fő utat. Az országútról látszik először a baloldalunkon lévő hegy, ami visszatekintve sokáig fogja még uralni a látóhatárt. Ez - ha jól tudom - a Pogányvár, tetején esélyes, hogy geotorony is van. Az biztos, hogy a rajta lévő fák védettek (Dióskál területe). A településnek csak a szélét érintjük, a temető (kút) után maradnak el a szélső házak is, a szántóra egy enyhén benőtt erdei úton jutunk ki. Átmenve a szántó másik oldalára, egy hosszú egyenes út következik. Ez még az unalmasabb rész! Olyan Somogyi-dombság érzet, itt tulajdonképpen van egy medence a Zalaapáti-hát déli és északi része között. Egyébként a déli része az, ahol az RP-DDK is kanyarog és ahol várja a turistákat a Kőszikla-szurdok vagy az Öröm-hegyi kulcsosház! Alig emelkedünk 200 méter fölé és csak akácost és szántóföldet kapunk. Igaz utóbbi, nyílt területről, szépen láthatjuk az előttünk álló dombokat. A hát egyre jobban lejt, majd elkeskenyedik, a végén olyan meredek, hogy nem is ott vezet lefelé az út, hanem elfordul balra. Utána csatlakozunk rá a Zalaszentmártonba levezető bekötőútra.

Zalaszentmárton-Gétye (6,5 km; +60 / -20 m):
Zalaszentmárton zsákfalu, tehát utána ismét földúton haladhatunk. Nagyon picit emelkedünk, majd lemegyünk a völgybe, keresztezünk egy patakon, majd balra haladunk a völgyben. Hamarosan egy kis víztározóhoz jutunk. Egy kicsit megemeli az élményszintet, bár a parton lévő bungaló és rendetlenség kicsit rontják a látványt. Utána erdő, majd fölmegyünk a hátra, de még ott is szántók vannak, én reménykedtem benne, hogy ennél csak szebb lesz! A 75-ös út keresztezése után a Gétyére vezető országút a nyomvonal. Ha visszafelé tekintettem, még mindig látszódott a korábban említett domináns hegy, a Pogányvár. Gétyéből nem sokat kapunk, ha az útvonalat követjük. Rögtön az első telek mellett fordulunk is balra, 1-2 telek mellett haladunk el és ennyi.

Gétye-Szentpéterúr (2,3 km; +25 / -5 m):
A két települést autóval is járható, földút köti össze. Ezen halad az útvonal. Lemegy egy völgybe, majd föl. Aztán hamarosan látszódnak a házak. Ennél több szót nem igazán érdemelne a szakasz, ha nem ott pillantottam volna meg a Nagybakónak melletti TV-tornyot. Ez nem személyeskedés, szerintem onnan lehet látni először!

Szentpéterúr-Tilajújhegy (11,6 km; +220 / -240 m):
Már Szentpéterúr területén elkezd emelkedni és ez már nem vicc, a következőkben már átléphetjük a 250 méteres szintvonalat. Mindemellett itt van az első szőlőhegy az útvonalon, nekem az első igazi élményem volt, nem is néztem a térképet, hogy mennyi van még, mennyi az idő, nem foglalkoztam semmivel, csak a látvánnyal! Na ez már személyeskedés! Nem volt élettel teli a hely, a szőlők a későbbi szakaszokon kezdtek inkább "élni". Sok volt a rom is köztük. A pincék után lejtő következett, egy pillanatra lehetett látni a következő dombot, ami az egyik legmagasabb az útvonalon. Pont nem érintjük a Tilajba vezető országutat, még előtte balra fordulunk. Utána a szántások között figyeltem meg, hogy az út nem a nyomvonalon van. Vagy a nyomvonal nincs már az úton. Ezt megerősítette az is, hogy a jelzés a fa háta mögött van! (A track-et ott javítottam, feltételezem, ha egyszer ez a piros felújításra kerül, akkor az útra fogják majd kifesteni!) Ismét az erdőbe érve, elég meredek lett. Én személyszerint ott néhány fát bükknek, gyertyánnak, tölgynek tituláltam, de vannak akik ezt nálam jobban tudják. A fenyő az biztos, abban biztos vagyok. És nem feketefenyő volt. Jobbra a gerincen folytatódik az útvonal. A 304 méteres csúcs az úttól balra, 10-20 méterre van. Utána egy kerülőt téve érkezünk le egy keskeny műútra. Onnan lehet balra kitérőt tenni a Remetekerti kápolnához. Bár kápolnából még lesz elég az útvonalon, azonban nem messze tőle van egy forrás is. Az nem lesz unalmas később sem, sőt remek vízvételi lehetőség! A keskeny műút után meredeken kell fölfelé menni, tulajdonképpen vissza kell menni a 304-es csúcs gerincére! Jó ez elég komolyan hangzott, nagyjából 20 méteres szintemelkedésről lehet szó. Aztán lejtünk is a gerincen, majd jobbra még meredekebben az oldalban. Lent szántóföld van. Rátérünk a Tilajt, Tilajújheggyel összekötő útra (alig van forgalom). Az én privát véleményem, hogy az a Tilajújhegy volt az addigi leghangulatosabb település. Rendezett volt, vhogy azt sugallta a hely, hogy az emberek szeretnek ott élni!

Tilajújhegy - Gyűrűs (19,8 km; +315 / -350 m):
Kérdéses, hogy a 76-os útra, hol vezet ki a piros. Ugyanis az arra vezető országúton (aminek a vége le van zárva a forgalom elöl) visszafelé lehet látni egy jelzést. De aztán sokáig semmi. Ahogy azon a szakaszon sem, amin mind az OSM, mind a turistautak.hu jelöli az útvonalat. (A letölthető track-emre is az a nyomvonal került). Mindakét verzió szerint kell egy kicsit menni a 76-oson, miután igen hosszasan kell menni egy erdőgazdasági műúton. Az út elég sunyin fölvisz egészen 230 méterig (a 76-os letérés kb. 170-en van), majd fokozatosan fogy az aszfalt. A piros levágja az út egy völgykerülőjét, ott szembesülhetünk vele, hogy milyen aktív élet lehet arra, ha leszáll az éj. Ugyanis a földút minőségét sok helyen a vaddisznó tevékenységek határozzák meg. Mire az útra visszaérünk, már alig láthatunk rajta aszfaltot. Szépen kanyarog lefelé. Néha figyeljünk jobbra, egy kis szakaszon igen mélynek látszik (lehet az is) a mellettünk lévő terület. Miután letérünk arról az erdőgazadasági útról, egy kicsit ismét emelkedünk. Hamarosan balra lesz egy igen látványos vízmosás, majd kiérünk az erdőből, ismét szántások közé, de nekem személy szerint nem rontotta el a kedvemet ez, ugyanis a táj gyönyörű volt. Ismét erdőben kell egy kicsit emelkedni, aztán majd lejteni (bemutatkoznak a mélyutak is), hogy a Bezerédről, Szabad Nép-telepre vezető műútra érjünk. Személy szerint nekem onnan kezdődött az útvonal egyik kiemelt szakasza! Hivatalos források szerint a településrész 10 házból áll. Nem vitatkozom, ha több is vagy kevesebb, csak néhány lehet az eltérés. Van élet ott is, nem valami Derenket kell elképzelni. A közelben van egy kastély, de körül van kerítve! A házak után emelkedünk, hogy föntről megláthassuk az előttünk álló Szent Vendel kápolnát. Sajnos az is körül van kerítve, de azért lefotózni le lehet. Igaz a fák eléggé takarják. Fontos tény, hogy azon a részen a pirossal fonódik a zöld is. Ez azért fontos, mert egészen azidáig, ez az első más jelzés, ami nem piros sáv! De ha valaki nem szereti, hogy sűrűn vannak festve a jelzések, mert csúfítja a tájat, annak nem kell aggódni. De azért lehet látni néhány zöldet is. Személyszerint én úgy éreztem, hogy több attrakciót nem visel már el a lelkem, egy ideig. De hamarosan ott volt a következő szőlőhegy. Ezt még az fokozta, hogy szép rálátás volt a Keszthelyi-hegységre. Azóta utána néztem és én magam akkor is úgy gondoltam, hogy a meredek letörés (ahogy onnan látszik) az az a letörés, ahol a Rezi-vár van. A zöld aztán elhagy bennünket, hogy aztán fölmenjen a kistáj legmagasabb pontjára, amit a piros ügyesen elkerül. De így megmutatja nekünk azt az utat, ami mellett szórványosan házak állnak, amik az én hangulatomat fokozták (nekem ott reggel volt). Legtöbbjük már rom, így sejtelmesebb! Igaz azért van 1-2, ahová még biztosan kijárnak, az egyik közelében állatokat is legeltettek. Aztán elfogynak a házak. Félig megkerülünk egy mezőt. Aztán egy kissé jellegtelenebb rész után elérjük a mesébe illő völgyben elterülő kis víztározót. Na és számomra idáig tartott a Szabad Nép-telep előtt kezdődő, az útvonal egyik kiemelt szakasza. Mert azután nekem nem jött be a tájidegen sorba ültetett fenyves és az azutáni gerincből is sok lett már. Igaz ismét voltak szőlők. Már onnan látszódtak jobbra, a másik oldalon lévő dombok. Az már egy másik kistáj! Aszfaltút vitt le Gyűrűsbe.

Gyűrűs-Nemesapáti (7,5 km; +160 / -135 m):
Gyűrűs már lent van a Principális-völgyben. Az egy önálló kistáj a Dövényi Zoltán féle kistáj kataszter szerint. Gyűrűs után egy ideig országúton kell haladni, de nem sokat. A táj engem kárpótolt ezért! Az országútról letérve, fölfelé kellett menni és az már az Egerszeg-Letenyei-dombság volt. A továbbiakban nem is maga az útvonal, hanem inkább a két kitérés okozata, emelte az élményszintemet. Nevezetesen, hogy fölértem egy 260 méteres nyeregbe és onnan lehet kitérni egyrészt lefelé, majd fölfelé a Kemendi várhoz, másrészt jobbra fölfelé egy kápolnához (ez a Szent Kristóf kápolna, amit a vonat ablakából is láthatunk!). Előbbihez újabban PL jelzés is vezet (egyik térképen sem láttam se a túra előtt, se utána). Balra a piros útvonala visz tovább, fölkapaszkodik a 290 méteres Kemendi-hegyre. Fönt is szőlők vannak. A környékről már a Bazitai TV-torony is látszik, ha jól emlékszem. Később van egy domináns törés az útvonalban, amikor lecsusszanunk egy 20 métert a szántások szintjére, ahonnan már nincs messze Nemesapáti. Kicsit tréfás a szitu, amikor már meglátjuk az első házat, az első utcát, nem arra kell tovább menni, hanem jobbra van még egy mélyutas szakasz. Csak azután megyünk az utcán!

Nemesapáti-Csácsbozsok (10,0 km; +215 / -220 m):
Nemesapáti után is van egy domináns völgy. Még a Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal is ott megy keresztül, azonban az még sem kistáj határ, de jól jelzi, hogy ismét lement az útvonal, nagyjából 135 méterre. A vasútvonal keresztezése után Pethőhenye felé fordulunk, haladunk a dombok alatt. Majd balra éles hajtűkanyart téve, megyünk visszafelé a dombok alatt, egyre följebb, miután szembe fordulunk vele. Itt-ott házak vannak, aztán egy mély horhosban haladunk fölfelé, elmegyünk egy kút mellett is. Fölérve ismét házakat láthatunk szerteszéjjel, az útvonal néha hol köztük, néha erdőben halad, útról útra térve. Az egy "élő környék", én találkoztam vagy három autóval, egy motorossal és hangokat is hallottam. Egy lejtőn aztán ismét lekell menni vagy 20-30 métert, hogy aztán újra lehessen kapaszkodni, de az már az a domb lesz, ahol a henyei - Szent István - kápolna áll. Egy rövid kitérőt kell tenni hozzá, de megéri! Lefelé ereszkedve, rövidesen elhagyjuk a lakott részt, majd egy lépcsőn megyünk le a vízmosás aljába, ott találjuk a Vári-kutat. Ott jártamkor csak az alsó kifolyón jött víz, így ivásra nem használtam. A hely után aztán ott kellett menni egy darabig, ahol a víz is lefolyik, így elég sáros. Nem sokat lejtünk, hamarosan egy picit ismét föl kell menni, ahol megint házak vannak. Egy keskeny ösvényen, kerítés mellett haladunk lefelé, már egészen a Zala völgyéig. Igaz Csácsbozsok belterületén egy picit visszamászunk a dombságra, de aztán ismét lemegyünk a völgy szintjére és az már a zalaegerszegi parkerdő.

Csácsbozsok-Zalaegerszeg (3,4 km; +15 / -20 m):
A parkerdőn áthaladva, egy kerékpárúton megyünk, az vezet át a vasút mellett egy füljáró alatt. Aztán jobbra a sorompó átkelés után, máris a panelházak közt találjuk magunkat. Zalaegerszegen én a következő látnivalókra voltam figyelmes: A Hevesi Sándor Színházra és az előtte lévő órára, valamint a tulipános szökőkútra. Mindkét hely rövid kitérővel érhető el. Zalaegerszegen elég sok a helyi jelentőségű védett természeti terület. Ilyen a Bíró Márton úton és a Zrínyi utcában lévő platánsor, a Dózsa-liget és a parkerdő is. Van még számos a környéken, de a felsoroltakat az útvonalról is láthatjuk, ezért érdemes figyelemmel lenni rájuk.

Zalaegerszeg - Bazitai TV-torony, 7403 j. út keresztezése (5,5 km; +190 / -60 m):
Zalaegerszegen Jánkahegyre kell felkapaszkodni. Bár a térkép azt is szőlőhegynek jelöli, de inkább Zalaegerszeg "rózsadombja" az. Néha elég szép kilátás van a környékre, láthatjuk, hogy a TV-toronytól egy völgy választ el bennünket és azt érinti az útvonal. Útközben elhaladunk a Jánkahegyi-kilátó mellett. (Egy csárda tetején van, de általában föl lehet menni rá!) Hamarosan Nyugat felé fordul a piros, onnan tehetünk kitérőt a kék- és piros körsétaút szerint az Aranyoslapi-forráshoz. A piros szerint az Alsó-erdőn át haladunk lefelé - már valóban erdőben. Leérünk a völgyben lévő országútra és kerékpárútra. Pontosan szembe kell tovább menni az Azáleás-völgy felé (tábla is van). A piros egy ideig a kerékpárúton halad, majd balra indulunk fölfelé, a végén jó meredek kaptató van. A Bazitai TV-toronyhoz rövid kitérővel érhetünk el (piros háromszög). A torony kávézóként és kilátóként is működik, érdemes informálódni a nyitvatartás miatt! A torony után keresztezzük a gerincen haladó országutat.

Bazitai TV-torony, 7403 j. út keresztezése - Babosdöbréte (3,0 km; +10 / -80 m):
A keresztezés után haladunk a szőlőkben, de ott is inkább állandó lett már a lakosság. Ha jól figyelünk előre, akkor már onnan is láthatjuk a Kandikón lévő geotornyot! A lakot területet elhagyva, a szelíd dombháton haladunk, itt-ott még láthatunk házakat a szántóföldek és erdősávok mellett. Majd egy időre elmaradnak, az aszfaltúttal együtt. Kicsit alacsonyabb szintekre jutunk, beérünk Babosdöbrétére. Tipikusan olyan falu, ami nem a völgyben van, hanem inkább a dombon. A Göcsejben sok ilyennel találkozhatunk.

Babosdöbréte-Böde (8,8 km; +165 / -195 m):
Babosdöbréte és a Kandikó között meg kell mászni még egy szőlőhegyet. Közben keresztezzük a Zalaegerszeg-Pórszombat országutat. Egy kicsit menni is kell rajta. Azon a szőlőhegyen is találunk kápolnát. Bár onnan úgy láthatjuk, hogy a Kandikót még elválasztja tőlünk egy mély völgy, de a háton tovább menve, alig vesztünk 30 méter szintet és a nyergen át - a völgyet félkörívben kerülve - jutunk föl a Kandikóra. Már az előző szőlőhegytől műút van, a Kandikót országúton érhetjük el. A csúcson álló toronyhoz egy kis kitérőt kell tenni, de nem azért, hogy a toronyból a kilátásban gyönyörködhessünk (már ha van ilyen), hanem hogy a Göcsej legmagasabb csúcsán állhassunk. Ugyanis a torony zárva volt! A csúcs után hamarosan elhagyjuk az országutat is, autóval is jól járható földúton haladunk, enyhén lefelé. A szántóföldet rövid erdei szakasz váltja (ott tejesen szétvan járva az út), majd egy kis emelkedő után megint szőlőhegy, apró házacskákkal. A vége felé ráláthatunk Bödére, ahová le is ereszkedünk. Böde fekvése, véleményem szerint igen szép!

Böde-Salomvár (8,0 km; +120 / -125 m):
Jobbra kezdődik a településre vezető bekötőút, de még egyenesen kell menni, immár fölfelé. Jobbra, majd balra kell menni, de még mielőtt balra mennénk, vessük el a kifogásokat, hogy kitérőt tegyünk a Szentmihályfai-kápolnához! Fölfelé kapaszkodva, elhaladunk a temető mellett (víz). Utána az aszfaltút is megszűnik, szelíden mendegélünk fölfelé. Az erdőt, szántóföldek váltják, közben élesen Nyugat felé fordulunk, lesz egy tanya is, majd erdőben csatlakozik hozzák a P+. Ez az a P+, ami aztán Zalaegerszeg-Vorhotán piros sávra vált, amin aztán a Szajki-tavakig kirándulhatunk (lásd. Szajki-tavak - Szabó-hegy). Szántóföldek és erdősávok, erdőfoltok váltakoznak, szerintem nem egy élvezetes szakasz. A major után keskeny műút kanyarog le Salomvárba.

Salomvár-Keménfa (3,4 km; +85 / -60 m):
Az útvonalban a következőekben van egy kerülő. Salomvár utcájából, balra kell fölkapaszkodni. Egy teleksor van az utca mellett, szóval rögtön elhagyjuk a lakott területet. Azon a szakaszon alig láthatunk egyébként jelzéseket. 250 méterig jutunk föl, ott ismét házak vannak. Az a rész már annyira nem tetszett nekem, lehet untam már az egészet. Keménfa a mellettünk lévő völgyben van, lekell oda ereszkedni.

Keménfa-Zalalövő (7,1 km; +30 / -35 m):
Keménfát átkell szelnünk, de nem egy nagy településről van. A házakat elhagyva már láthatjuk a Salomvár felöl vezető országutat. Balra megyünk, hamarosan megpillanthatjuk a 86-os út völgyhídját. Bár a Zalalövő elkerülőt már évek óta átadták, az útvonalat azóta nem módosították, jelzéseket sehol sem láthatunk. Én először a nyomvonalat próbáltam meg minél jobban követni, (ha pontosan akarjuk követni, akkor szalagkorlátokat és töltéseket kéne mászni) de rájöttem, hogy ez értelmetlen, inkább bejártam egy olyan útvonalat, ami szabályosan gyalogolható, biciklizhető és amerre logikus lenne az új nyomvonal kijelölése! A 86-os után van egy gázló. Az már az útvonalon van, egy kopott pirosat is lehet látni. Ha sok a víz, néhány méterre van egy híd is. Utána egy kis terület belett szántva. De ott is van egy másik út a közelben, azt használtam a track-hez is! Még mindig hihetetlen, hogy ezen az a kevéssé népszerű útvonalon, ez az egy helyszín volt az, amivel volt egy kis probléma. A DDP-n, de még az OKT-n is élnek az emlékeimben sokkal problémásabb és benőttebb szakaszok! Az improvizálások után már végig a Zala közelében, a füves kaszálók és erdősávok, erdőfoltok közt juthatunk el Zalalövőre. Zalalövőn elhaladunk a tájház mellett, majd a piros kereszt jelzés megy a vasútállomásra. A piros kereszttől a továbbiakban már Őrvidéki Piros az útvonal elnevezése.

Bejárás: 2019. április
Az oldal létrehozása: 2019. április, június-július
A következő kitérő(k) bejárása, 2019. szeptemberben:
Cirill és Metód emlékoszlop; Szentmihályfai-kápolna
2020. májusában: Aranyoslapi-forrás; Azáleás-völgy
utolsó módosítás: 2020. június