Szent Márton út icon

Szalacskai Piros + Hármashatár-Dombóvár icon +
Tolnai Piros icon + "Dunán-innen Dunán-túl" icon

Sármellék-Zalalövő icon +
Őrvidéki Piros icon + Szent Imre Vándorút icon

Mátra-Murány Vándorút magyarországi szakasza icon

Zöld sáv az ország közepén + Táborfalva-Kecskeméticon

Marosháti Piros icon

Szajki-tavak - Szabó-hegy icon icon

Szajki-tavak - Hévíz Észak icon

Őrségi Zöld út icon

Ócsa-Csévharaszt icon

Nemti icon
icon

Útvonal: Szentgotthárd - Körmend-Horvátnádalja
Táv: 37,7 km
Szintkülönbség: +490 / -520 m
Jelzés: icon
Túramozgalom: Szent Imre Vándorút

Tartalom

Bevezetés icon

Az útvonal által bejárt terület eléggé kiesik a turizmus látószögéből. Dövényi Zoltán tájbeosztása szerint, ez a Rába-völgyétől Észak felé eső alacsony dombság, a Felső-Őrség. Érdekes, hogy ugyanezen lehatárolásban az Őrség, mint földrajzi táj nem létezik. Az Őrség nem földrajzi, hanem néprajzi táj, melyhez a Felső-Őrség látszólag nem igazán hasonlít, a lehatárolás is kissé kényszeres, ugyanis a "dombok" északi oldalai néhol már Osztrák területre esnek. Bár a legmagasabb pont eléri a 350 méteres magasságot, a Rába viszont itt 200 méter felett folyik, így a relatív magasság nem túl nagy. Ez Kelet felé pedig még jobban csökken. Az útvonal érint egy országos jelentőségű védett természeti területet is (Nemesmedves történelmi emlékhely TT), karbantartója és a túramozgalom kiírója a Hegyek Vándorai Turista Egyesület.

Két helyen van a bejárást akadályozó tényező, amikről alább lehet részletesebben olvasni. Több helyen úgy látszik, mintha a nyomvonal szándékosan az inkább ritkábban járt (autóval nem járható) utakra lenne kijelölve (hasonlóan az Őrvidéki Piroshoz). Az útvonal egyébként jól jelzett.
A Cartográphiás Őrség, Göcsej, Kemeneshát turistatérképek lefedik az útvonal nagy részét, egy néhány száz méteres szakasz hiányzik róla Vasalja területén. A Szent Imre Vándorút az Őrvidéki Pirossal és a Sármellék-Zalalövő turistaútvonallal együtt, egy folytonos icon-val jelzett útvonal, melynek hossza 223,5 km.

Térképek, gps track icon


Letölthető és A4-es méretben nyomtatható 1 : 80 000 -es méretarányú áttekintő térkép

Letölthető gps track
*.gpx

Turistalátványosságok és szabadidős lehetőségek icon

Római katolikus templom [ME]; Barokk kert és Kolostorpark [TT] (Szentgotthárd) icon


Thermalpark (Szentgotthárd)  ↔1 km


Felső-Csóka icon
A Felső-Őrség kistáj legmagasabb pontja: 353,3 m tszf. Tetején geodéziai mérőtorony áll, amire a bejárás idejében föl lehetett menni. Sajnos a kilátást alig engedik a fák.


Szent Imre templom [ME] icon ↔700 méter

"A Szent Imre templom és környezte szakrális tájnak tekinthető. A búcsújáróhely felé vezető utak mentén emelt keresztek, kápolnák, szobrok, képek mind ehhez a vallásökológiai egységhez tartoznak. Osztrák oldalon a templom közelében Felállított vámoskereszt (Zöllnerkreuz), magyar oldalon pedig a templomhoz vezető út bal oldalán, a domb alján található kis kápolna a két legközelebbi emlékhely. Szentgotthárd kolostori vonzáskörében a legjelentősebb, szinte egyetlennek mondható búcsújáróhely az Árpád-kori múlttal rendelkező Szent Imre templom. Már az Árpád-korban volt itt templom. 1898. november utolsó vasárnapján a viharos szél Szent Imre templomát megbontotta, s fedelét felemelte. A közel 800 éves templom, amely híres búcsújáróhely, elfáradt, megrogyott, az idő vasfoga kikezdte. Az új templom alapkő letétele 1902. november 9-én történt. A plébániához még négy község tartozott: Borosgödör (ínzenhof), Jakabháza, Rábafüzes és Sándorhegy. A templom védőszentje: Szent Imre, a lelki tisztaság apostola, a magyar ifjúság védőszentje, Szent István királyunk fia. A templom felszentelése 1904. pünkösdjén volt. A templom hossza 35 méter, szélessége 15 méter, magassága 17 méter, a kereszt teteje 35 méter. A templom a 80-as évekre nagyon leromlott állapotba került. Burgeland népe nem nézte tovább tétlenül a határtól néhány méterre lévő templom pusztulását. Megalakul egy bizottság: „Mentsétek meg a Szent Imre templomot!" jelszóval. 1990 szeptemberében kezdődtek a munkák. A torony keresztjét II. János Pál pápa első magyarországi látogatása alkalmából, 1991. augusztus 19-én áldotta, meg. Ezt a keresztet 1991. szeptember 14-én, helyezték fel a torony sisakjára. Az újjáépített templom felszentelésére 1992. szeptember 22-én került sor."


Nemesnedves icon
Látnivalók: felső képek, balról jobbra:
  • HVTE kopjafa "A kopjafát állította a Hegyek Vándorai Turistaegyesület 2006-ban.
  • Faragta: Pocsai Sándor (Szeged)
    Felújítva 2017 októberében a Szent Imre Vándorút avatásának 20 . évfordulóján."
    - olvasható a kopjafán
  • Vándor-forrás "A Szent Imre Vándorút avatásának emlékére állította Nemesmedves Önkormányzata és a Hegyek Vándorai Turista Egyesület-Budapest 1997" - olvasható a forrásnál
  • T34-es tank

Alsó két kép balról jobbra:
  • Harangláb
  • Emlékharang




Mária-kert icon
↔500 méter


Miród-forrás icon
"A forrás már 1248-ban létezett: A forrás első írásos említése 1248-ból származik. A Váradsziget nevű vár keresése közben, a levéltárban került elő egy földeladási bizonylat, amely kimondja, hogy a Váradsziget a Miród vizétől északra van." - ez a sok kiírás közül az egyik.



Szent István templom (Vasalja) icon


Érintett települések icon

helység megnevezése jogállás[1] megye[1] járás[1]  lakónépesség (fő) (2018)[1] legjelentősebb kisebbségek (nem kívánt válaszolni) (2011)[1]
Szentgotthárd
város
Vas
Szentgotthárdi
8864
szlovén: 7,4% (14,0%)
Szentgotthárd-Rábafüzes
városrész
Vas
Szentgotthárdi
343
n.a.
Nemesmedves
község
Vas
Szentgotthárdi
24
német: 17,6% (0,0%)
Kemestaródfa
község
Vas
Körmendi
205
német: 1,4% (20,3%)
Vasalja
község
Vas
Körmendi
331
szlovén: 0,7%; német: 0,3% (8,3%)
Magyarnádalja
község
Vas
Körmendi
219
német: 4,1%; cigány: 2,7% (3,6%)
Körmend-Horvátnádalja
városrész
Vas
Körmendi
37
n.a.

Földrajzi tájbeosztás icon


Akadályok, kényszer kerülők icon

Az útvonalon több helyen vannak benőtt szakaszok, amik többnyire még járhatóak (ajánlott a hosszú nadrág), azonban 2 helyen a pontos nyomvonal nem járható be, mindkettő a Nemesmedves és a Mária-kert közötti szakaszon található:
1. A Nemesmedves utáni gerinc szakasz után leérünk a völgybe. A völgyben a patak nem közelíthető meg a nyomvonalon, mert a nyílt területet teljesen benőtték a tövises lágyszárúak. Néhány méterrel előbb ajánlott balra menni a patak felé, közel a fákhoz.
2. Még mielőtt elérnénk azt a dózerutat, amiről a Mária-kerthez le kell térni, a tarvágás miatt eltűnt az út. A dózerút előtti szakaszon, egy 250 méteres távon, nem lehet pontosan a nyomvonalon haladni, csak néhány méterre tőle.

Útvonalleírás személyes gondolatokkal icon

Szentgotthárd - Szentgotthárd-Rábafüzes (3,5 km; +10 / -5 m):
Az útvonal a Nagyboldogasszony templommal szemben, a pirosból kiágazó piros kereszt jelzésnél kezdődik, Észak felé, az Őrvidéki piros folytatásaként. Érdemes a templom mögé is betekinteni, a kertbe és a parkba. Szentgotthárdon van fürdő is, a Thermalpark, ami ott található a környéken! Rábafüzes felé, az út baloldalán haladó kerékpárút az útvonal. Átkelünk a Rábán, majd a vasútvonalon is és a PENNY vonala után elhagyjuk a belterületet. Láthatjuk a ránk váró Felső-Őrséget. Nagyjából velünk szemben van a kistáj legmagasabb dombja, de az is alig emelkedik ki. Egyrészt mert relatív magassága kb. 130 méter, valamint eléggé lankás. Jobbra tekintve még inkább elalacsonyodik a vonulat. A 8-as utat keresztezzük (az előtte való szakaszon már láthatóak az M80-as gyorsforgalmi út építésének előkészületei). Rábafüzesen a régi 8-as úton haladunk egy 2-300 métert. Utána balra fordulunk egy utcába

Szentgotthárd-Rábafüzes - Szent Imre templomhoz vezető út (9,3 km; +160 / -160 m):
Az utcán megyünk a dombok irányába. Régebbi és újépítésű házak is vannak. Elhagyjuk a települést, enyhén emelkedünk fölfelé a murvás-sóderos úton. Egy jobb oldali út, valószínűleg Szent Imre tanya felé vezető útba csatlakozik, onnan tulajdonképpen egy kerülőt csinálunk a Felső-Csóka érdekében. Balra lesz egy telek, azután egy kicsit meredekebb lesz út. Majd egy fordulóval végződik a murvás-sóderos út, de még előtte jobbra kell fordulni. Először lefelé megyünk a völgy aljába, majd rögtön fölfelé a hatalmas, elég ritkán álló bükkös felé. Az y-elágazásban a jobb oldalit válasszuk, majd nehezen észrevehető, amikor arról az útról is lekell térni, enyhén jobbra. Az út ritkán járt, a ritkás bükkösnek pedig meg van az a következménye, hogy az út kezd benőtt lenni. Följebb balra megyünk, haladunk az oldalban és a nyitott koronák alatt ott is benőtt az út egy kicsit. Hamarosan jobbra kell fordulni, balról valószínűleg az egyik út jön föl, amit lent mellőztünk és lehet az jobban is járható! A jobbos kanyar után, alig lesz már emelkedő. A geotorony hamarosan a jobb oldalon lesz (Felső-Csóka). Ott jártamkor föllehetett menni! Ne számítsunk körpanorámára, a távolba csak Szentgotthárd irányába láthatunk, egy keskeny látószöggel. A geotoronynál kódot kell fölírniuk a Szent Imre Vándorút túramozgalmat teljesítőknek. Nagyjából egyenesen haladunk, egészen egy másik útig (valószínűleg ami már említve volt korábban), ami 10-20 méter múlva csatlakozik bele a Rábafüzes - Szent Imre tanya murvás-sóderos útba. Azon az úton föl-le haladva, egy 4 km után érjük el a Szent Imre templomhoz vezető utat. Szent Imre tanya a jobb oldalon lesz, a kopár domboldalban legeltetnek. A Szent Imre templomhoz vezető műutat keresztezzük.

Szent Imre templomhoz vezető út - Nemesmedves (6,3 km; +160 / -170 m):
A keresztezés után átvágunk a cserjésen, majd balra fordulunk és a kaszáló mellett haladunk. A zöld letérését észre sem lehet venni, nincs jelezve. Egy meredek kaptató után fönt a tetőn egy jobbos ívet megtéve megy át a Magas-tetőn az út, ami jól járható, de enyhén balra le kell térni róla. Az út levisz egy vízmosásokkal és vaddisznó dagonyákkal szeldelt részhez. Két vízmosás között épp csak annyi földnyelv van, hogy egy ember elfér. Szembe a csapáson kell fölmenni egy útig, ahol balra vezetnek a piros jelzések. Az út megkerüli a gerincet, jobbra kanyarodik és a túramozgalom útvonalleírása szerint vhol a kanyar után kéne balra látni egy osztrák település templomtornyát. Én nem láttam, talán csak más évszakban van erre lehetőség. Az út enyhén lejt, majd lekell térni róla, enyhén balra. Még mindig lefelé haladunk, egyre sötétebb lesz az erdő. Majd a völgy után emelkedünk ismét. Elérünk egy utat, amire egy enyhe balossal csatlakozhatunk. Elég füves, majd egy kis tarvágásnál még be is van nőve. Aztán munkagépekkel kijárt úton haladhatunk (valószínűleg a fát vitték el arról a kis területről), egészen egy murvás-sóderos útig. Akkor már egész közel járunk Nemesmedveshez. Nem azon az úton kell menni végig, hanem ahol az az út jobbra kanyarodik, a piros szerint egyenesen kell menni és fölérünk egy aszfaltútig, ami mentén már Nemesmedves egy háza áll. Az aszfaltút levezet a völgybe. Balra találjuk a temetőt, abban pedig a HVTE kopjafát. Túramozgalmasoknak a kopjafával kapcsolatban van kérdésük, de egyébként is érdemes megnézni! Balra utána van a Vándor-forrás, amin manapság egy csap van és vezetékes hálózatra van kötve. Szembe vele, jobbra van a pihenő. Utána kell jobbra fordulni, ott van a T34-es tank, jobb oldalon szembe vele a harang.

Nemesmedves-Kemestaródfa (14,3 km; +140 / -165 m):
Egy murvás-sóderos útra invitál a piros, föl a kb. 250 méteres gerincre. Addig van az útvonalban egy jobbra majd balra törés. A gerincen is hasonló út vezet át. Lesz egy rét, azután kell balra fordulni. Kezdetben még kijárt út van, ami egyre rosszabb lesz. Egy magasles is van ott, az utat főleg addig használják. Leérünk a völgybe. Jobbra kell fordulni, egyből kijutunk az erdőből. Elvileg ott kint kéne menni balra a patak felé, de a nyomvonal teljesen be van nőve, hagyományos ruhában nem járható. Egy kicsit más nyomvonalon kell menni, érdemes rögtön az erdőszélen balra kanyarodni, ott a lombok árnyéka még nem engedte elburjánzani azokat a tüskés növényeket. A patakon vhogy át kell jutni. A patak túl oldalán meg kell keresni az első pirosat. Utána pedig pirostól pirosig kell menni, mert út nincs, de a sűrű erdő miatt aljnövényzet se. A jelzéseket követve érkezünk egy úthoz. Ott jobbra kell kanyarodni. Aztán egy pár száz méter múlva azt az utat is elkell hagyni balra. A tarvágásig jól járható út van, de a tarvágáson megszűnik az út. Ha nincs gps-ünk igen nehéz lehet megtalálni a helyes irányt, mert út az nincs. Esetleg a keréknyomokat lehet kivenni egy ideig, de aztán azt sem. A növényzet egyre sűrűbb lesz, nehéz a gps nyomvonalon maradni, ráadásul a fatuskókra és gödrökre is figyelni kell. Valószínűleg nem pontosan a nyomvonalon fogunk kijutunk egy dózerútra. Azon kell menni jobbra és ismét kiérünk egy tarvágásra. Onnan lehet kitérni a Mária-kerthez. A túramozgalmat csinálóknak kötelező kitérő, mert azzal kapcsolatban kell kérdésre válaszolniuk. A kegyhely mellett meghagytak néhány fát, de ott is vannak keréknyomok és szétszort ágak. Visszatérve a dózerútra azon hamarosan leérünk a Rába-völgybe. Rögtön balra kell fordulni. Pontosan a nyomvonalon halad az épülő M80-as gyorsforgalmi út, szerviz dózerútja. Ott jártamkor azon lehetett haladni, majd balra megjelent a túramozgalom leírásában említett kerítés, azon lehet is látni jelzéseket, az még az eredeti. A kerítés balra folytatódik és az útvonal is mellette visz föl, onnan az út is az eredeti. Az útvonal alapján, amikor a kerítés jobbra folytatódott tovább a piros is követi azt a vonalat. Az a szakasz néhol be van nőve. Amikor baloldalt vége lesz a kerítésnek, hamarosan elérünk egy műutat. Azon kell menni balra. Majd jobbra ismét egy jól járható úton. Arról aztán balra térünk le, fölmászunk a gerincre, fönt jobbra fordulunk és a gerincen haladó murvás-sóderos út az útvonal. Az út járhatóság szempontjából kicsit romlik, de minket mint gyalogosokat nem zavar. Amikor elérjük a jobbról ismét csatlakozó zöldet a piros balra indul lefelé. Nincs út, fától-fáig haladunk. Lejjebb vízmosások és tócsák és vaddisznó dagonyák vannak. A piros még fölmászat egy keskeny kis gerincre és csak azután megyünk le a Strém mellé. A Strém mellett van a Miród-forrás egy bekerített területen. A forrás köré kegyhelyet emeltek, odáig a másik irányból stációk is vannak. Természetesen egy kapun belehet menni a forráshoz. Túramozgalmasoknak kérdés is van oda vonatkozóan. A forrástól a stációk mentén autóval is járható úton juthatnánk Kemestaródfára, mégis egy darabon bevezetnek a piros jelek a susnyásba. Látszik, hogy viszonylag kijárt, de itt-ott csalános. Nem tudni mi értelme volt az útvonalat arra vezetni, az olyan típusú utakat könnyen visszaveheti természet. Megéri az ilyen? Ráadásul így néhány stáció is kimarad. Az első ilyen már ház mellett van. Az utca jobbra kanyarodik, keresztbe lesz a Fő utca. A zöld arra megy, a piros megy még egy utcát és ott megy balra. Az az utca magasabban megy, így talán jobban szét lehet nézni. De aztán a végén lemegy a Fő utcához, amin a piros kivisz a Csákánydoroszló-Vasalja útra.

Kemestaródfa-Vasalja (1,8; +15 / -10 m):
Az országúton Vasalja felé megyünk, átvisz a Strémen, majd a Pinkán is. Vasalján Körmend felé megy tovább az útvonal.

Vasalja - Körmend-Horvátnádalja (2,6 km; +5 / -10 m):
Balra lesz a Szent István templom. Ott bélyegzőt találhatnak akiknek van mire bélyegezniük. Vasalja után csak egy 4-500 méter a Magyarnádalja település tábla. Mindjárt utána jobbra folytatódik az útvonal. Az utca később balra folytatódik. Elég sok az új építésű ház. Azon a szakaszon találjuk jobb oldalt a haranglábat, azzal szemben azt a feszületet, amivel kapcsolatban a túramozgalomnak kérdése van. Az utca balra, majd mindjárt jobbra törése után hagyjuk el Magyarnádalját. De néhány méter után Horvátnádaljára érünk. Az utca jobbra kanyarodása előtt, én már szétrombolt állapotban láttam a jobb oldalon lévő házakat. Ott is az M80-as gyorsforgalmi út okozza a változásokat. A jobbra kanyar után egy 200 méterre van a vasúti átjáró. Szemben láthatjuk is a túramozgalom utolsó kérdésére a választ. Jobbra van a vasúti megálló, a Szent Imre Vándorút vége.

Bejárás: 2019. június
2019. június-július
A következő kitérő(k) bejárása, 2019. szeptemberben:
Thermalpark (Szentgotthárd); Szentgotthárd, Barokk kert és Kolostorpark
2019. december